Maria Schrader szellemes és abszolút humán megközelítésű filmjében, az Oscar-jelölt Én vagyok a te emberedben nem érvényes a robotika három törvénye, miként a konvencionális ember kontra gép filmek dramaturgiája sem.
A bátorság a fő témája a január 22-én kezdődő nyolcadik Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál versenyfilmjeinek. Íme öt különleges alkotás a programból.
Sidney Lumet fájóan aktuális, klasszikus szatírája, a Hálózat színpadi változata és egy színdarab ötvenhez közeledő nők életközepi válságáról a HVG színházi ajánlójában.
A 25 műből 15 világpremier, most szólalnak meg újra évszázadok csendje után.
Az anyaság árnyoldaláról, a gyerekvállalással a nőktől elvárt önfeláldozás elvetéséről szóló Elena Ferrante-regényből Az elveszett lány címmel készült film.
A művész korának keresett mestere volt, s bár aukciókon napjainkban is felbukkannak alkotásai, szélesebb körben ma alig ismerik Molnár József nevét.
Az örökbeadás a befogadó szülők keresésének hol felemelő, hol kiábrándító története, részben társadalmi dráma az elvárásokkal nehezített, kezelhetetlen dilemmáról, a sehova sem tartozásról.
Bodor Ádám: Az értelmezés útvesztői című interjúkötetében elmeséli, ahogy 17 éves korában hegyivadász-kommandó fogta el a Radnai-havasokban, és államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták.
Jean-Philippe Rameau Achante et Céphise című hősi pásztorjátékát a Barokk Zene Versailles-i Központjában rögzítették.
A Garin doktorban a harmadik világháború és az első iszlám forradalom after partyjai még zajlanak, a világ egykori legbefolyásosabb politikusait pedig egy szanatóriumban ápolják.
Dudits orvos képmása és a közelmúltig "lappangó", Az énekes című alaktanulmány is látható a Munkácsy Mihály műveit bemutató tárlaton, a győri Esterházy-palotában. A képek adásvételéről szóló tárgyalások és viták okán is ismertté vált Pákh-gyűjtemény darabjait január végéig láthatják az érdeklődők.
Az anyaméhben eltöltött idejének emlékképeiről is beszélt Salvador Dalí egy interjúban, amit most David Pujol rendező filmjében láthatunk, más különlegességek mellett.
Koniorczyk Borbála és Merker Dávid Hosszúlépés Budapesten című kötetét séta előtt, közben és után is érdemes fellapozni.
A grúz vendégrendező, David Doiasvili két részbe vonja össze a fáradó nagy öregek és a még nem teljesen kész új nemzedék konfliktusát bemutató négy felvonást.
Az 1930-as években játszódik, de mai áthallásoktól sem mentes Jolsvai András Marton Irma tévedése című könyve.
Több mint húsz évvel a Mátrix berobbanása után elkészült a trilógia negyedik része, amely megmutatja, mennyire abszurd egy hollywoodi akciófilm köré mitológiát építeni.
A rendező Göttinger Pál és a szerepeikben lubickoló színészek jól ráéreztek, hogy a társadalomban mellőzött, de még mindig tenni kész idős korosztály életérzése változatlan.
Szilasi László könyvéről, illetve a Trojka Színházi Társulás darabjáról Dániel András, illetve Vadadi Adrienn írta meg, miért érdemes elolvasni, illetve megnézni.
Álomszerű, visszatérő szürreális élőképek, furcsa képzavarok, különös mozgások és egy látnoki erővel megidézett apokaliptikus világ. Takács Viktória és Tasnádi István az Örkény és a Katona József Színház darabjait ajánlják.
A HVG meseíró vendégszerzői a Budapest Bábszínház Kisrigók, illetve A Szerb Antal-kód avagy a Pendragon legenda című előadásait ajánlják olvasóinknak.
